◄vissza a Gy.I.K. oldalra

A spitz nevelése. . .

A kiskutya érkezése:
Még a kiskutya vásárlása előtt igen fontos hogy felkészültek legyünk a csöppség érkezésére.
Néhány fontos dolog amit a kiskutya hazaérkezése előtt ajánlatos elintézni, megvásárolni. Kutyánknak már az első napon szüksége lesz egy kényelmes fekhelyre, etető, itató tálkára, néhány jó minőségű játékra. A későbbiekben szüksége lesz pórázra, nyakörvre, kozmetikai eszközökre.
FEKHELY:
Fekhelyből is több féle létezik. Van műanyag, aminek nagy előnye hogy könnyen tisztán tartható. A belsejébe kivehető párna vagy pokróc is könnyen mosható.
Az anyagból készült fekhelyek is nagyon kényelmesek, ezek általában mosógépben moshatók. a száradási ideje viszont hosszabb, ezért nem árt felkészülni egy ideiglenes fekhellyel. praktikus aminek levehető huzata van és így nem kell az egész fekhelyet gyakran mosni. Ne vegyen fonott kosarat, mert azt a kiskutya szétrághatja, és a beleiben akár komoly gondot is okozhat! A fekvőhely vásárlásakor ne a legkisebb méretűt válasszuk. igaz a kutyus mérete elég kicsi, de sokszor alszanak hanyatt, kinyúlva, és még rengeteg érdekes pózban. Fontos hogy az ágyat olyan helyre tegyük a lakásban hogy ne érje huzat, és ha a kutyus pihenni szeretne legyen egy nyugodt hely, ahova elvonulhat.

ETETŐ, ITATÓ EDÉNYEK:
Én a műanyag edényeket részesítem előnyben. a fém tálkával szemben ez mikróban is használható ha ételt szeretnék melegíteni benne. mind a két fajta könnyen tisztántartható. a műanyag hátránya lehet hogy a kutyusok előszeretettel rágcsálják, de mivel csak etetés ideje alatt van előttük ez elhanyagolhatónak mondható. Léteznek erősebb anyagból készült edények, én ezeket itatónak használom.
JÁTÉKOK:
Én a latex játékokat kedvelem, mivel ezek könnyen tisztántarthatók, hosszú életűek, és lenyelve nem ártalmasak. Egyik kedvenc játékuk a masni, ami fogtisztítónak is rendkívül hatékony. Nem maradhat ki a labda sem. Ezen kívül még rengeteg játék létezik, a gazdi és a kutya örömére válogathat belőlük.
A LAKÁS FELKÉSZÍTÉSE A KISKUTYA ÉRKEZÉSÉRE:
Nagyon fontos hogy minden olyan dolgot amiben a kiskutya kárt tehet vagy ami a kutyában tehet kárt megfelelő magasságba helyezzük. A két legveszélyesebb dolog a kábel és a szoba növények. Ezek rágcsálása akár halálhoz is vezethet. Nagyon fontos a háztartási vegyszerek elzárása is, egy kis mennyiség is belőle mérgezést, halált is okozhat.
Mire a kiskutyánk új otthonába érkezik álljon készen a fekhelye, táljai, játékai.
VITAMINOK:Kölyökkorban szükségessé válhat a vitamin pótlása, elsősorban kalciumra van szüksége a növekedés és fogváltás időszakában. Nem kell vitaminokkal túlzottan tömni, a jó minőségű tápok alapvető összetétele.
JUTALOMFALATOK: a különböző ínyencségeket amiket kutyák számára gyártanak, rágókák, műcsontok, kekszek tehetik változatossá az étkezések közötti időt és segíthetik a tanulás folyamatát. Túlzott fogyasztását kerüljük, mert pl a műbőr csontok bélelzáródáshoz vezethetnek. Fontos hogy etetésük közben mindig figyeljük az állatot. előfordulhat hogy félre nyel, vagy felragad a szájpadlására egy-egy darab.
 ▲

 

Mit adhatok a kiskutyának enni?
Jó minőségű kornak és méretnek megfelelő szójamentes száraztápot. Főtt húst-rizzsel, tésztával, főtt sárgarépát, zöldséget, sütőtökpürét és esetleg minőségi konzervet, probiotikus joghurtot, túrót. Nyerstojást és csokoládét ne adjon, mivel mérgező és halálos lehet!
Nagyon fontos hogy a kezdeti időben a kutyus a nálam megszokottat kapja. Ebből a gazdi kölyökcsomagot kap. Később ha újféle tápot kívánunk bevezetni a táplálkozásba, fokozatosan a már megszokott táppal keverve adjuk, minél kevesebb új, majd fokozatosan növelve az új táp részét. Végül elhagyhatjuk a megszokott tápot. Így a kiskutya gyomrát nem terheli meg a hirtelen váltás, ami hasmenéshez is vezethet. Adhatjuk vízbe áztatva vagy szárazon a tápot. A tej itatását viszont kerüljük, mert az is hasmenéshez vezethet.
Idővel beiktatható a konzerv ( Ceasar, Hill's....)az a fontos hogy jó minőségű, tartósító és színezék mentes legyen. Mind száraz, mind konzervben kerüljük az olcsó, (kommerszminőségű) tápokat, ugyanis ezeknek nem sok a tápértéke és csak a széklet gyarapszik tőle.
A kutyáknak szükségük van az előre gyártott tápok mellett is főtt ételre. elsősorban csirkehúsra, rízsre, zöldségekre és gyümölcsökre is. Zöldségeket (répa...), gyümölcsöket(narancs, alma, banán..) nap közben jutalomfalatnak is használhatunk. sokkal egészségesebb mint a műcsontok és rágókák.
A csontokra nagyon oda kell figyelni, a csöves csont TILOS! ezek általában a szárnyasokban, nyúlban találhatok( comb, szárny..). adhatunk neki velős csontot, de nagyon oda kell figyelni, mert a túlzott fogyasztása székrekedéshez, bélelzáródáshoz vezethet.
Konyhai maradékot, túlzottan fűszeres ételeket kerüljük! Tapasztalatom szerint a krumpli és a felfújódást okozó zöldségek (bab, káposzta) nem a legmegfelelőbb étel a kutya számára. Adhatunk nekik húslevest hússal, répával, kevés tésztával, zúzával, májjal.

▲

 

Adhatok- konzervet a kiskutyámnak?
Ha lehet, ne adjon, inkább főzzön fehérhúst-rizzsel, ha még is szeretne kizárólag olyan konzervet amelyik színhúst tartalmaznak.

▲

 

Hányszor egyen egy nap?
Táplálásnál fontos a rendszeresség. Kezdetben napi négyszer adjunk neki, 6 hónapos kora körül háromszor, majd egy éves kora után napi kétszer. Sok helyen látom a napi egyszeri étkezést felnőtt kutyusoknál, de nálam jól bevált a napi kétszeri etetés. Sokkal könnyebben dolgozza fel a táplálékot és a 24 óra szerintem nagyon sok idő egy ilyen kis kutyánál.
A különböző ínyencségeket, amiket kutyák számára gyártanak, rágókák, műcsontok, kekszek tehetik változatossá az étkezések közötti időt és segíthetik a tanulás folyamatát. Túlzott fogyasztását kerüljük, mert pl. a műbőr csontok bélelzáródáshoz vezethetnek. Fontos hogy etetésük közben mindig figyeljük az állatot. Előfordulhat, hogy félre nyel, vagy felragad a szájpadlására egy-egy darab.
 ▲


Az egyik legnehezebb feladat - a szobatisztaságra nevelés
Minden kutya alapvetően terület-tiszta, soha nem piszkít a saját helyére. Mivel az apró kölyök számára a legkisebb szoba is óriási területnek tűnik, következetes, hosszú munka eredményeképpen lesz csak szobatiszta. Első alkalommal tegyünk egy újságot vagy egy ócska rongyot (legjobb a speciális kutyapelenka) nem messze az alvó- és étkezőhelyétől. Minden ébredéskor, evés és nagy játék után tegyük ide, és ha a megfelelő helyre produkált, dicsérjük meg és jutalmazzuk. A máshová sikeredett terméket itassuk fel az újsággal vagy ronggyal, hogy a szag érezhető legyen rajta, és tegyük vissza a helyére. Később, ha már minden alkalommal a megfelelő helyen végzi a dolgát a kutyus, vigyük távolabb, de ne túl messzire a rongyot. Fokozatosan tegyük az ajtó irányába, majd ha már minden oltása megvan a kölyöknek, és úgy érezzük, biztos a dolgában, helyezzük az ajtó elé, és napjában többször engedjük ki a kutyust. Figyeljünk arra, hogy a jutalmazás és dicséret soha ne maradjon el!
 ▲

 

Kisgyermekemnek szeretnék egy kiskutyát
Vegyen plüssből, a kiskutya nem játékszer 10 éves kor alatti gyermek mellé csak kivételes esetben adok el kiskutyát.

▲

 

Állatorvos
Kizárólag olyan állatorvost válasszon, aki kistestű kutyákra vagy macskákra specializálódott. Bár a spitz is kutya, de teljesen más betegségekre hajlamos, mint nagytestű társai.

▲

 

Kell-e a szukának fialni?
Talán érdemes lenne hangsúlyozni, hogy bizony a szukákat sem kell mindenáron befedeztetni "legalább egyszer". Sajnos, nap mint nap hallom ismételni azt a tévhitet, hogy minden szukának legalább egyszer kell szülnie "egészségügyi okokból". Erre tudományos bizonyíték sosem volt, leginkább kulturális/társadalmi okokra vezethet? vissza (="nőnemű egyedek célja a fajfenntartás"). Arra most már viszont van adat, hogy igenis, egy szuka egészsége szempontjából az a legkívánatosabb, ha valamikor egy és két éves kora között, de lehetőleg egyévesen ivartalanítják. Minél előbb történik a műtét, annál jobban csökken a később fellépő daganatok veszélye. Hozzátehető még, hogy mivel Magyarországon sok helyütt a kan kutyák szabadon kószálnak, s ezért még a kertbe elzárt tüzelő szukák sincsenek biztonságban, ez a módszer egyszer és mindenkorra megvéd a nemkívánatos, olykor még a szuka életét is veszélyeztető terhességektől.
Az Egyesült Államokban, ahol az állatvédelem és - kutatás - lényegesen előbbre tart, a hobbi-célra vásárolt kölykök leendő gazdái szerződésben kötelezik magukat, hogy leendő kutyájukat az arra alkalmas időben ivartalanítják, a tenyésztésbe be nem vonják. A kóbor keverékkutyákat a menhelyek automatikusan ivartalanítják, mielőtt új gazdákhoz adnák ki őket. Lehet, hogy ez nem "természetes", de hát mi természetes egy ragadozón, amelyik általunk megfőzött, vagy nagy zsákokból származó granulált élelmen él, olykor piros, vagy kék kendővel a nyakában lófrál és egy pórázon mellettünk mászkál, esetleg akadályokon ugrál át és egyéb, a "természetes" ragadozóélettel semmiféle kapcsolatban nem álló dolgot művel
 ▲

 

Hogyan simogassam?
A spitzet sosem simogatjuk hagyományosan, csak mindig visszafelé, hogy a gyönyörű gallér ne lapuljon le!

▲

 

A kiskutyámnak rövid lett a szőre!
A spitzeknél ez igazán sajátságos korszak. Egyszer csak azt vesszük észre, hogy a kerek szőrcsomónkból egy rövidszőrű pipaszárlábú kutyánk lesz. Nos nincs semmi vész, még mindig egy spitznek vagyunk a tulajdonosai, csak most van az angol nyelvterületen UGLY AGE – nek nevezett korszakban. Én Szörny korszaknak hívom, ilyenkor olyanok mint a kis tavi szörnymanócskák. A 10. hetet követően megindul a babaszőr eltűnése, először az orron, majd a szemkörnyékén, sugarasan a fejen egyre nagyobb területen, ilyenkor úgy tűnhet mintha szemüveget hordana. A végleges szín is innen az új szőrből állapítható meg, nagyon nagy eltérés lehet a babakori és végleges szín között.
Majd a hátközépen is megjelenik az új szőr. Ilyenkor fontos az elhalt szőr eltávolítása, mert gyorsabban növekszik az új illetve a régi szőr csúnya csomók formájában benn ragadhat az új bundában. Egyes esetekben előfordul. Hogy szinte láthatatlanul alakul ki az új bunda észre se vesszük a változást, ez nagyon ritka a spitznél, nem utal semmiben sem arra, hogy akkor esetleg többszőre lenne felnőttként. A 10-12 hónapra kialakul az első teljes szőrzet. Ez igaz a törpe spitzre is, ott sincs jelentősége, hogy tartja vagy sem a szőrét bébiként. Sokan azt hiszik a pomik nem vedlenek, nos ez tévhit! Akinek tartja a szőrét annak van esélye bébi illetve kölyök osztályban, akinek nem annak ki kell várni a fiatal osztályban való indulást.
▲

 

A fogak
A spitzek tejfogai nem váltódnak feltétlenül önállóan. A tejfogak különböző sorrendben is váltódhatnak, amelyek beékelődve befolyásolhatják a végleges fogazat kialakulását. Mivel a foghúzás mindig narkózisban történik, érdemes folyamatosan szakemberrel együtt figyelni a váltódást, hisz el szeretnénk kerülni a felesleges altatást, de amennyiben szükséges húzassuk ki a benn maradt tejfogakat.
Fogápolás
Amennyiben a fogak leváltódtak, érdemes hetente speciális kutya fogkrémmel ápolni a kutya fogait, mivel, mint minden kistestű hajlamos a fogkő kialakulására. Lehet különböző műcsontokat, szárított fület, gégét adni a rágásra, de vigyázni kell sok kutya hasmenést kaphat tőlük.
Az ápolatlan fogak szájszagot okozhatnak, érdemes, ezért ha mégis kialakulna a fogköveket eltávolítatni. Ugyan úgy, mint az embernél könnyebb a megelőzésére hangsúlyt fektetni a fogápolásban.

▲

 

Bolha és kullancs
A bolhára is igaz könnyebb a megelőzni, mint kiirtani. Semmiképp ne használjon bolhairtó nyakörvet, mert könnyen csomóssá teszi a szőrt, ha forog, akkor ki is koptathatja. Érdemes valamelyik kombinált cseppentős terméket használni, amely védelmet nyújt a bolhák, kullancsok ellen és a rendszeres féreghajtásról is gondoskodik.
▲


A kutya és a gyerek - Négylábú testőr vagy időzített bomba? Forrás: Mirtse Áron  - www.hamonet.hu
Körképünk harmadik, befejező részében a kutya, gyerek és család kapcsolatáról írunk. Kutya és gyerek - a filmekből, regényekből és a valós életből is jól ismert idilli párosítás. Felhőtlen boldogság, játék, kacagás, biztonság a négylábú testőr védelmében. Ugyanakkor a másik oldalon véresre mart kicsiny kezek, betört koponyák és a szomorú statisztika: a kutyaharapások leggyakoribb áldozatai a gyerekek. Hát akkor most mi is az igazság: való-e a gyerek mellé kutya, vagy sem?
Se szeri, se száma azoknak a felnőtteknek - magam is közéjük tartozom -, akiknek az életében meghatározó szerepet játszott a gyerekkori barátság egy kutyával. Olyan élmény ez, ami semmi mással nem helyettesíthető, és aki részesül benne, a későbbiekben egészen másképpen fog viszonyulni az élővilághoz. A nagyobb gyereket felelősségtudatra, rendszerességre neveli, egyszersmind egészségesebb életmódra serkenti a kutyával való foglalatosság, mindehhez azonban nem nélkülözhető a felnőtt segítsége és pozitív hozzáállása. A következőkben nem arról lesz szó, hogy mit tegyen a gyerek, ha a kutya megtámadja, és arról sem, hogy miért ne dobálja kővel a siheder a szomszéd házőrzőt, hiszen ilyen dolgoknak nem is volna szabad megtörténnie...
Vonzalom és borzalom
Az egészséges lelkű, társas lényként felnőtt kutya felismeri a gyerekben a "kölyköt", és természeténél fogva toleránsan viselkedik iránta. A vonzalom többnyire kölcsönös, ám a kisebb-nagyobb csemeték sokszor túlzott bizalommal fordulnak az idegen kutya felé is, nem tartva be az ismerkedés szabályait, ami védekező reakciót válthat ki az állatból. A kutya célja ilyenkor nem az, hogy kárt tegyen a gyerekben: hirtelen odakapása egy másik kutyának a bőrét sem karcolná meg. Arra viszont nincs felkészülve, hogy a gyereknek lassabbak a reflexei, vékony bőrét pedig nem védi bunda...
Mindezek fényében érthető, hogy a szülők nagy része bizalmatlan a kutyákkal szemben. Az egészséges távolságtartás önmagában még nem baj, fontos azonban, hogy lebeszélésként ne a harapás rémképével fenyegessük. Ha a gyerek mégis barátkozni szeretne, mindenképpen kérdezzük meg előbb a kutya gazdáját, hogy megteheti-e. Ügyeljünk arra, hogy mindig szemből közelítsen a kutyához, ne tegyen hirtelen mozdulatokat és ne legyen a kezében étel, ami felébresztheti a kutya falánkságát. Láncos kutya közelébe soha ne engedjük a gyereket, bármennyire jól ismerjük is az állat gazdáját. A láncra vert vagy ketrecbe zárt kutya nem családtag, hanem szánalomra méltó rab, amely haragban áll az egész világgal! Bármilyen hihetetlenül hangzik is, vannak olyan gyerekek, akikben minden belenevelés nélkül is kialakul a kutyáktól való félelem, és hiába a nyugtatgatás, józan rábeszélés, még a legkisebb tacskótól is visítva menekülnek. Ezen nem segíthet más, csak egy kutya, s ha nem éri időben pozitív élmény, a gyerek talán egész életében rettegni fog az állatoktól. Ámde vigyázat: ha túlzottan erőltetjük, a "mély vízbe dobjuk", az sokszor többet árt, mint használ!
A mi kutyánk kölyke...
Ahol a kutya valóban családtag, ott a legritkább esetben fordul elő konfliktus: a kutya a cseperedő gyereket nem vetélytársként kezeli, hanem kölyökként, akit tolerálni és védelmezni kell. Ezzel együtt természetes dolog, hogy amíg egészen kicsi, nem hagyjuk magára a kutyával (mint ahogy kutya nélkül sem). Számolni kell azzal, hogy a kutya ösztöneit a természet az ő testi adottságaira szabta, s nem a mieinkre. A kiskutya számára nem jelent különösebb megrázkódtatást a hasra esés, a kisgyerekben viszont ugyanez kellemetlen emléket hagyhat. Az az eb, aki egy csemete felnövekvését már végigasszisztálta, a következőnél már képzett "babysitternek" bizonyul: képes megtanulni, hogy ne döntse fel a bizonytalanul totyogó emberkét. Minden körülmények között meg kell követelni tőle, hogy ne ugráljon fel a gyerekre és semmit ne próbáljon meg kivenni a kezéből. A gyerek labdája és a kutya labdája két külön dolog, s ezt elsősorban az ebbel kell világosan megértetni.
A kisgyerek gyakran "túlterheli" a kutyát: fülét, farkát markolássza, szőrét cibálja, a szeme felé nyúl - figyeljük a kutya reakcióit, s ha vissza akar vonulni, adjuk meg rá a lehetőséget. Ha a kisbaba születésekor éppen nincs kutya a háznál, a kölyök beszerzésével érdemes megvárni a gyerek hároméves korát: ekkor már meg lehet vele beszélni, hogy hagyja békén az állatot, ha eszik vagy pihenni akar. A higiénia alapvető követelményeit is nehéz megvalósítani addig, amíg a kétlábú és a négylábú csemete egyaránt válogatás nélkül mindent a szájába vesz és felváltva hagyja a névjegyét a szőnyegen...
Vannak fajták, amelyek kimondottan híresek gyerekszeretetükről: ilyen például a boxer, aki mindig kapható egy kis játékra (vigyázat: kivételek még itt is akadnak!). Óvatosan kell bánni viszont azokkal az "egygazdás" őrző-védő fajtákkal, amelyekben igen erős a rangsorképzés ösztöne. A leggyakrabban dobermannokkal fordul elő, hogy megpróbálnak fölébe kerekedni a gazda gyermekeinek. Ahol több kutya van, ott különös elővigyázatossággal kell eljárni: két eb már falkaként viselkedik, s ha csak egymással kapnak is össze a gyerek feje fölött, már kész a baj.
Nem gyerekjáték!
Csaknem minden gyerek vágya, hogy saját kutyája legyen. Erre azonban csak nagyobbacska - legalább felsőtagozatos - korban kerülhet sor, hiszen az ennél kisebb csemete még önmagára sem képes vigyázni. Ha gyereknek vásárolunk kutyát, igen körültekintően kell választanunk: ha túlságosan nagy, elránthatja a gyereket, de nem lehet olyan kicsi sem, hogy lépten-nyomon védelemre szoruljon. Legyen élénk, játékos, hiszen ezt várja el tőle kis gazdája, de nem lehet ideges vagy agresszív. Kiegyensúlyozott, békés, de nem félénk, középtermetű, intelligens kutyára van tehát szükség, hogy a gyerekkel valóban "nyerő párost" alkothasson.
Sohase feledjük el, hogy míg a tévéfilmek négylábú sztárjai lankás, zöld dombok közt kísérgetik kis gazdáikat, addig a városi gyerekeket a lakás ajtaján kívül maga az élet várja, dübörgő autóbuszokkal, félrenevelt kutyákkal és sokszor ellenséges emberekkel. Itt még maga Lassie sem ballaghatna egyedül az iskolába kis gazdája elé. A kutyasétáltatás "veszélyes üzem", amelynek során a gyerek könnyen bajba kerülhet. Különösen az idegen kutyákkal való találkozás kockázatos: a legbékésebb ebet is érheti támadás. A kutyát sétáltató gyereknek álmából felébresztve is tudnia kell, hogy kedvencét csak ismerős állatokkal engedheti össze és idegen kutya láttán fel sohasem emelheti.
A kiskutya felnevelésébe a szülőknek is be kell segíteniük; aki maga is kezdő, feltétlenül kérje szakember segítségét! A gyerek csak teljesen megbízható, fegyelmezett állatot vihet sétálni. Azzal is számolni kell, hogy bármennyire közeli kapcsolat alakul ki köztük, valódi "falkavezérként" a kutya valószínűleg a családfőt fogja tisztelni. Ahhoz pedig kétség sem férhet, hogy ha az ebnyilvántartásban a gyerek nevén szerepel is a jószág, a felelősséget mindkettejükért mi, felnőttek viseljük.
▲


 Kutyák ásványianyag, nyomelem és vitamin szükségletéről

Kutyák egészséges táplálásához nemcsak elegendő energia, szénhidrátok, zsírok, fehérjék és aminosavak kellenek, hanem megfelelőnek kell lennie az ásványianyag-, a nyomelem- és a vitaminellátásnak is.

A legfontosabb ásványi anyagok a kalcium, a foszfor, a kálium, a nátrium, a klór és a  magnézium. A nyomelemek közül fontos a vas, a réz, a mangán, a cink, a jód, a szelén és a kobalt. A vitaminok közül lényeges zsírban oldódó vitaminok az A-, a D-, az E- és a K-vitaminok, a vízoldékonyak közül a B-vitaminok és egyéb vízoldékony vitaminféleségek.

A kalcium és a foszfor táplálkozási szerepe szorosan összefügg, a csontok és a fogak szilárdságának biztosítását szolgálják. A kalcium közreműködik a vér alvadásában és az idegi ingerek átvitelében is. A foszfor számos enzimrendszerben van jelen és alkotórésze a szerves foszfátvegyületeknek. A diéták összetételében általában az 1,2-1,4:1 kalcium-foszfor arány a legkedvezőbb.

A kálium magas koncentrációban van jelen a sejtek belsejében, szerepet játszik az idegi ingerületek átvitelében, a folyadék-egyensúly (vízháztartás) fenntartásában, az izmok anyagcsere-tevékenységében. A káliumhiány izomgyengeséget, gyengébb növekedést, szív- és vese-elváltozásokat okoz. Hiánya ritkán fordul elő, mert a táplálékok széles körében van jelen.

A nátrium fontos szerepet játszik a normális élettani funkciók fenntartásában. A kloriddal együtt a nátrium képviseli a testfolyadékoknak a fő elektrolitjait. Mindkét ásványi anyagot rendszerint közönséges konyhasó (nátrium-klorid) formájában adják a táplálékhoz, hiányuk valószínűtlen. Esetleg a gyakran fürösztött vagy úszó kutyáknak kell több konyhasót biztosítani, mert ilyenkor fokozódik a bőrön át leadott elektrolit veszteség. A fölösleges nátriumfelvétel kapcsán magas vérnyomáshoz kapcsolódó káros hatásokat figyeltek meg.

A magnézium a szervezet laza kötőszöveteinek és a csontoknak is alkotórésze. A szív, a vázizmok és az idegszövet normális működése a kalcium és a magnézium közötti megfelelő egyensúly függvénye. Fontos szerepet játszik a magnézium a nátrium és kálium anyagcserében és kulcsszerepe van számos esszenciális enzimreakcióban. A magnéziumhiány izomgyengeséggel, kölyökkutyáknál hasmenéssel, súlyos esetekben tetániás görcsrohamokkal jár. Ez azonban igen ritka.

A vas alkotórésze a vér- és izomfehérjének (hemoglobin és mioglobin), amelyek döntő szerepet játszanak az oxigén szállításában. Fontos alkotórésze számos sejtlégzésben résztvevő enzimnek. A vashiány vérszegénységhez vezet, ami a gyengeség és a fáradékonyság tipikus klinikai képével jár. A vasmérgezés étvágytalansággal és testtömeg csökkenéssel jár.

A réz a biológiai funkciók széles körében játszik szerepet és alkotórésze számos enzimrendszernek. Rézhiány következtében csontrendellenességek is kialakulhatnak. A fölösleges rézetetés is okozhat vérszegénységet. Bedlington-terrier, west highland white terrier és dobermann fajtáknál ismeretes egy olyan rendellenesség, ami toxikus rézszintet eredményez a májban, ez végül májgyulladást és májelégtelenséget idéz elő és a hajlam örökletesnek tűnik.

A mangán számos fém-enzim-rendszert aktivál a szervezetben és ily módon számos reakcióban vesz részt. A mangánhiányt rendellenes növekedés és szaporodás, valamint a lipid-anyagcsere zavara jellemzi.

A cink funkciói fontosak az enzimműködéssel és a fehérjeszintézissel kapcsolatos tevékenységekben. A cinkhiány jelei a növekedés lelassulása, az étvágytalanság, a hereelfajulás, a lesoványodás és a borelváltozások megjelenése. Már enyhe hiánya is föltűnik azáltal, hogy a bor vagy a szőr állapotának romlása folytán rontja az állat megjelenését. A bormegvastagodások és a szőrhullás főleg a testnyílások táján, az orrháton és a szemek körül jellegzetes (lásd 1. kép).

A jód ismert funkciója a pajzsmirigy-hormonok termelésében való részvétel. A fokozott pajzsmirigy-működés következtében az állat nyaki tájékán elhelyezkedő mirigy megnagyobbodik és földuzzad, ily módon létrejön a golyvának nevezett kóros állapot, a jódhiány fő jele. A csökkent pajzsmirigy-tevékenység klinikai tünetei a bor és a szőrzet rendellenességei, tompaság és aluszékonyság. A nagy jódadagok károsítják a pajzsmirigy-hormonok szintézisét és jód-myxödémát vagy golyvát hozhatnak létre.

A szelén enzimek összetevője. A szelénhiány váz- és szívizom-degenerációt okozhat, a nagy bevitt adagjai eresen toxikusak.

A kobalt a B12-vitamin egyik alkotórésze. A kobaltnak csak akkor van táplálási értéke, ha azt B12-vitamin formájában veszi fel a kutya, ugyanis nem képes kobaltból B12-vitamint szintetizálni. Elégséges vitaminellátás esetén nincs szüksége további kobaltra.

A króm a szénhidrát-anyagcserében játszik szerepet.

A fluor fontos a fogak és a csontok fejlődéséhez, valamint a szaporodásban.

A nikkel a sejtmembrán funkcióiban nélkülözhetetlen.

A molibdén több enzim alkotórésze, szerepet játszik a húgysav anyagcseréjében.

A szilícium funkciója a csontvázfejlődés biztosítása, a kötőszövet képződése és fenntartása.

A vanádium szerepel a növekedésben, a szaporodásban és a zsír-anyagcserében.

Az arzén a növekedésben és a vérképzésben fontos.

Az A-vitamin (retinol) legjobban ismert funkciója a látás élettani funkcióiban nyilvánul meg. Az A-vitamin számos egyéb élettani funkcióban is részt vesz, a hámsejtek normális szaporodásának biztosításában, a fogak és a csontok fejlődésében. A-vitamint a kutya képes béta-karotinból (ami számos zöldség- és gyümölcsféle sárga és vörös festékanyaga) képezni. Az A-vitamin hiánya okozza a szemgolyó kiszáradását, ataxiát, a kötőhártya gyulladását, a szaruhártya homályát és kifekélyesedését, borelváltozásokat és a hámrétegek (hörgők, légutak, nyálmirigyek, ondóvezetők) rendellenességeit, csontképzési- és idegrendszeri zavarokat, valamint különféle kórokozók iránti fokozott érzékenységet. Az A-vitamin fölöslege csontbetegségeket, fogínygyulladást és végül a fogak elvesztését okozza.

A D-vitamin (kalciferol) legfontosabb funkciója, hogy a vérplazma kalcium- és foszforszintjét a csont normális mineralizálódásához szükséges értékre emelje. Szerepet játszik a kalcium fölszívódásában, jelenléte döntő jelentőségű a csontok növekedése és fejlődése során, azaz fiatal állatokban hiánya angolkórt okoz (lásd 2. kép). A csont sűrűsége csökken, a csöves csontok meghajolhatnak, a csontvégeken a kiszélesedés és a szabálytalan szerkezet a feltűnő. Kutyák képesek a napfény ultraibolya-sugarai segítségével a bőrükben jelenlévő lipidvegyületekből D3-vitamint képezni és ezért kifejlett korban csupán kis mennyiségben igényelnek a táplálékban felvehető D3-vitamint. A D-vitamin fölösleges adagjai is károsan hatnak a kutyákra, a laza kötőszövetek, tüdők, vesék és gyomor nagyfokú elmeszesedését idézik elő. Előfordulhat a fogak és az állkapcsok torzulása is, a különösen nagy adagok fölvétele az állat elhullását okozhatja.

E-vitaminnak (tokoferol) fontos szerepe van a sejtmembránok stabilitásának fenntartásában. E-vitamin hiányának következménye lehet a vázizmok sorvadása, a herék csírahámjának elfajulása, a magzat fejlődésének zavarai és az immunválasz károsodása.

A K-vitaminok (fillokinon, menakinon és menadion) a véralvadásban játszanak szerepet. Az egészséges állatokban a K-vitamin hiánya igen ritka, ugyanis a kutyák a baktériumok által végzett bélbeli szintézise útján biztosítják napi adagjukat.

A B-vitamin (aneurin, tiamin) koenzim formájában vesz részt a szénhidrát-anyagcserében. Hiánya gyengeséget és neurológiai rendellenességeket okoz, amelyet végül szívelégtelenség miatt az állat elhullása követ. A tiamint a főzés elpusztítja, a nyers halban lévő tiamináz enzimek pedig inaktiválhatják. A kereskedelmi forgalomban lévő tápokhoz földolgozásuk előtt adnak nagy mennyiségű tiamint, ami nagyobb veszteségek esetén is biztosítja a szükségletet. A vitamin toxicitása kicsi.

A B2-vitamin (riboflavin, laktoflavin) is koenzimek alkotásában vesz részt, ezek a sejt növekedésében játszanak szerepet. Hiánya szemelváltozásokat, bor-rendellenességeket és here elfajulást okoz.

A (pantoténsav) alkotórésze a koenzim-A-nak, ami a szénhidrátok, zsírok és aminosavak anyagcseréjének nélkülözhetetlen résztvevője. Hiányakor a növekedés lelassul, zsírmáj, gyomor-bélrendszeri zavarok, fekély és szőrhullás alakul ki. A hiányának nagyon kicsi a valószínűsége, mivel igen kiterjedten fordul elő mind az állati, mind a növényi szövetekben.

A niacin (nikotinsav) két fontos koenzimnek alkotórésze, amelyek a főbb tápanyagok hasznosításához szükséges reakciókban vesznek részt. Hiánya kutyában az ún. feketenyelv (Black Tongue) betegséget idézi elő, ami a pellagrához hasonló tünetekkel jár.

B6-vitamin (piridoxin, adermin) számos enzimrendszer alkotórésze. Hiánya testtömeg-csökkenést, vérzékenységet, borgyulladást és szőrhullást okoz.

A H-vitamin (biotin) is koenzimek alkotórésze. A biotinhiány korai fázisaiban hámlással járó borgyulladás uralja a klinikai képet. A napi szükségletet azonban fedezi a bélbaktériumok által előállított biotin, hiányának valószínűsége ezért csekély. A tojásfehérjében lévő avidin képes neutralizálni a biotint, ezért a tojást inkább főtten adjuk a kutyáknak.

A folsav (folacin) a DNS-szintézisében szerepet játszó koenzim alkotórésze. A folsavhiány tipikus jele a vérszegénység. Azonban a napi folsavszükséglet legnagyobb részét a bélbeli bakteriális szintézis fedezni tudja.

A B12-vitamin (kobalamin) közreműködik a zsír- és szénhidrát-anyagcserében, valamint az idegszövet egyik alkotórészének előállításában. A B12-vitamin hiány tipikus jelei sokban a foláthiányra emlékeztetnek, ezenkívül jellemző az idegrendszeri károsodás is.

A kolin a sejtmembrán alkotórésze, valamint a szervezet idegrendszeri átvivő anyagának, az acetil-kolinnak az előanyaga. A hiánya okozhatja a vese és a máj funkciózavarát, ami a máj elzsírosodásában jelentkezik.

A C-vitamint (aszkorbinsav) a kutyák glükózból képesek előállítani, ezért a táplálékban nem igénylik. Azonban a csontváz egyes betegségei, mint pl. a hypertrophiás osteodystrophia (lásd 3. kép), a csípőizületi-diszplázia és egyéb kóros állapotok főleg a nagy- vagy óriástestű fajtáknál emlékeztetnek az aszkorbinsav hiányra (skorbut). Egyes emésztőszervi megbetegedésekben adott aszkorbinsav jótékony hatású.

 

Forrás: Dr. Horváth Dávid
▲